Számomra mindig az volt a jó oktató, akár diákként, akár tanárként szemléltem az „eseményeket”, aki a „valós világból” vett példákkal tudta alátámasztani mondanivalóját. Sarkozy lateráni beszéde egy olyan szöveg, amit nemcsak tanítani lehet, hanem tanítani kell. Nemcsak egy jó beszédre (tartalmilag és szerkezetileg) lehet példa, ennek kapcsán beszélhetünk Franciaország szimbólumairól, állam-egyház viszonyáról, történelem (újra)értelmezésről, Európáról, egyházak szerepéről, törvényhozási módszerekről, és még sorolhatnánk.

No de vegyünk szemügyre néhány politikai beszéddel és nemcsak azzal kapcsolatos kérdést: ki mondja, milyen kontextusban, miért pont ő, mikor, hol, kiknek, mi a célja vele, mi a téma jelentősége, és folytathatnánk, de a boszorkánykonyhában is kell maradjon még valami Azért hozzá tenném a kérdésekre adott válaszok nem választhatók el szigorúan egymástól.

Ki mondja?
Államfő, aki annak a Franciaországnak az államfője, amely országnak régi és hosszú „kapcsolata” van az egyházzal. Íme mit mond erről a jelenlegi államelnök: „teljes egészében felvállalom Franciaország múltját, azt az annyira speciális kapcsolatot amelyik oly hosszú időn keresztül összekötötte a nemzetünket az Egyházzal. Klodvig megkeresztelése által vált Franciaország az Egyház legidősebb lányává”.

Franciaország elnöke, azé az országé aki 1905-ben törvényt hozott az Egyház és Állam elválasztásáról, amely többek között kimondta, hogy azok az egyesületek amelyek valamely vallás gyakorlására jöttek létre, nem kaphatnak semmilyen támogatást az államtól, a megyéktől, a községektől. A törvény pedig a francia köztársaság egyik alapeszméjét testesíti meg. „A laicizmus ugyanúgy megkerülhetetlen országunkban, mint Klodvig megkeresztelése” mondja Sarkozy.

Annak a Franciaországnak az államfője, akinek jelentős problémákat okoz a muzulmánok integrálása, s ennek egyik oka a vallás. „Franciaország sokat változott. A francia állampolgárok meggyőződései sokszínűbbek mint régebb.” A laicizmus a „társadalmi béke feltétele” Sarkozy szerint.

Milyen kontextusban?
A vallási jelképek viseletének betiltása Franciaországban, első látogatása államfőként a Vatikánban, franciák voltak azok akik többek között tiltakoztak az európai alkotmányos szerződésben a keresztény gyökerekre való utalás ellen

Hol és kiknek?
A lateráni katedrálisban, ahol többek között jelen vannak a francia papok, akik közül egy néhányat külön köszönt beszédében az államfő. A pápának, akire és akinek írásaira többször utal. A francia állampolgároknak, akiknek történelmét a kereszténység szemüvegén keresztül idézi fel. „Franciaország gyökerei alapvetően keresztények” mondja Sarkozy aki nemcsak a francia szentek nevét idézi fel, katolikus írókét, hanem a régészeti iskolát, Lustigier bíborost is. A francia katolikus egyháznak. 1905 utáni francia államelnöktől szokatlan és meglepő módon azt mondja: „Ismerem a szenvedéseket amelyeket okozott életbeültetése (1905-ös törvényé) Franciaországban a katolikusoknak, a papoknak, a közösségeknek”.

Hova sorolja magát ezzel a beszéd elmondója?
„Az, hogy Franciaországot az Egyházhoz köti ez a szimbolikus cím, annak a közös történelemnek a nyoma amelyben a kereszténység sokat jelentett Franciaországnak és Franciaország sokat jelentett a kereszténységnek. Teljesen természetesen jöttem, mint De Gaulle, Valéry Giscard d’Estaing, vagy Jacques Chirac, örömmel beírni magam ebbe a hagyományba”.

Milyen szimbólumok jelennek meg?
Csak jelzésképpen: francia történelmi személyiségek (Klodvig, IV.Henrik stb ), Lustigier bíboros, Franciaország mint az Egyház legidősebb lánya, laicizmus, köztársaság.

Melyek a beszéd hangsúlyos elemei?
Hármat sorolhatunk fel.
1. Franciaország keresztény gyökerei.
2. Mit jelent a laicizmus.
3. Mi az egyházak szerepe ma Franciaországban.

Mitől fontos a beszéd?
Egy olyan témáról beszél, amelyet a francia államfők tabutémájának számított, a vallásról. Mert „hozzányúl” egy „szent” témához az 1905-ös törvényhez. „Tudom, hogy az 1905-ös törvény értelmezése mint a szabadság, a tolerancia, a semlegesség szövege, részben – ismerjük el, kedves Max Gallo – a múlt retrospektív rekonstruálása”.

Összekapcsolások
Sarkozy összekapcsolja a laicizmust a szabadsággal: “a francia laicizmus rendszere egy szabadság: szabadság hinni vagy nem hinni, szabadság megélni egy vallást, és szabadság vallást cserélni, szabadság, hogy ne sértsen minket a tüntető vallás gyakorlás, a szülők szabadsága, hogy meggyőződésüknek megfelelően részesítsék oktatásban gyermekeiket, szabadság, hogy ne diszkrimináljanak a közigazgatásban meggyőződésünk miatt”. De megteremti a hidat az államfő és a papok között, ez pedig a hivatástudat: „Tudják, hogy van legalább egy közös vonásunk: a hivatástudat. Nem lehetünk papok félig, az élet minden dimenziójában azok vagyunk. Higgyék el, nem vagyunk a Köztársaság elnöke félig. Értem, hogy önöket egy belső erő hívta, hiszen én sem álltam sosem meg megkérdezni, hogy megteszem-e azt amit megtettem. Értem az áldozatokat amelyet hivatásuk miatt kellett hozzanak, hiszen én is tudom mit kellett a sajátomért meghoznom”.

Az ismétlések fontossága
A beszéd végén kétszer is megismétli, mai írásom címét : „Franciaországnak szüksége van arra, hogy újból higgye, hogy nem elszenvedi a jövőt, hanem építi. Ezért szüksége van azok tanúságtételére akik egy náluknál hatalmasabb remény által hordozva minden nap elindulnak, hogy igazságosabb és nemesebb világot építsenek”.

Don’t fall into the trap of following trends to the letter
miranda lambert weight loss 5 Coach Parker Butterfly Print Swingpack

Elküldve: 2007. december 21., 20:23-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.