Ez már nem az az állam

Az elmúlt időszakban többször is összefutottam a szuverenitással. Az egyik alkalommal valakit arra figyelmeztettek, nehogy olyanokat mondjon, hogy Románia elvesztette szuverenitásának egyik részét, hiszen az nem igaz. A másik alkalommal pedig azt írta az egyik könyv, hogy az állami szuverenitásnak egyik eszköze a kereskedelempolitika. Másvalaki pedig az Európai Unió kereskedelempolitikájáról beszélt. Ha a három előbbit összeadjuk, akkor rögvest kiderül, hogy valami nem teljesen stimmel. Hiszen a klasszikus kereskedelempolitika egyes eszközeivel a román kormány 2007 január elsejétől kezdve már nem rendelkezik.
Nem akarok itt a szuverenitás fogalmáról írni, hiszen rengeteg jó tudományos szöveg született erről. Azt azonban nem árt tudnunk, hogy egy adott állam külkereskedelem politikája, elméleti szinten három fajta eszközzel rendelkezik, ezek közül a két legfontosabb a vám és nem-vám jellegű korlátozások (mint például az exporttámogatások, mennyiségi korlátozások, önkéntes exportkorlátozások, közbeszerzés, stb.). A külkereskedelemmel foglalkozó kormány honlapunkon az áll: a csatlakozástól kezdődően Románia alkalmazni fogja az EU kereskedelempolitikáját, azaz : a közös vámokat, az EU preferenciarendszerét, a kereskedelem védekezésének eszközeit, a harmadik országokkal kötött kereskedelmi és együttműködési szerződéseket, a Világkereskedelmi Szervezet keretében vállalt kötelezettségeket. Ez a felsorolás gyakorlatilag azt jelenti, hogy Romániának az EU-n kívüli külkereskedelmét érintő kérdésekben uniós szinten döntenek. Ami nem azt jelenti, hogy Romániának nem lenne szüksége saját kereskedelempolitikára, de a 2006-os és 2007-es román kereskedelempolitika eszköztára alapvetően megváltozott. Hogy ne azt mondjam, eléggé üres a 2008-as eszköztár.

Az Európai Unióról szóló szerződés szerint amelynek ugye ma már mi is részesei vagyunk az Uniónak van egy közös kereskedelempolitikája: “A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, a vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára, valamint az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések” mondja a szerződés. Azt is tudjuk, hogy az EU egy vámunióra alapszik, azaz amint azt a szerződés mondja „a tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.”. És persze: “A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.”. De még azt sem szabad elfelejtenünk, hogy „a tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.”
Egyszóval mondhatjuk azt, hogy a szuverenitás gyakorlati megvalósításában semmi sem változott, de akkor hogyan is van ezzel a közös kereskedelem politikával?

i can’t ever find the ding to build in the knot in different ties
snooki weight loss designer Alana Britt of Alana B Couture

000 consultants throughout the United States
miranda lambert weight lossWhat Are the Dimensions of a Fashion Runway

4 válasz: “Ez már nem az az állam”

  1. Antal Dániel

    Írtam egyszer Magyarországon én is egy teljesen visszhangtalan cikket az EU és a szuverenitás kérdéséről, néhány héttel a mi csatlakozásunk után. Nem értek veled egyet abban, hogy Románia ne veszítette volna el a szuverenitásának egy részét az EU-csatlakozással, szerintem az Unió lényege, hogy a tagállamai lemondanak a szuverenitásuk egy részéről (még akkor is, ha a Lisszaboni Szerződés ebben a kérdésben kicsit szégyellősebben fogalmaz, mint az egykori Alkotmány-tervezet). Románia minimum önkorlátozást vállalt a saját szuverenitására nézve, például a kereskedelem-politika területén, és ez a korlátozott szuverenitás addig áll fenn, amíg esetleg ki nem lép az Unióból.

    A lisszaboni szerződés elfogadása után az európai polgárok a népszuverenitást a korábbinál nagyobb arányban gyakorolhatják az uniós intézményeken keresztül. A tagállamok viszonyát, együttmûködésük kereteit és vitáik megoldását az európai integráció hagyományainak megfelelõen a közös nemzetközi jog szabályozza. Mivel már az Európai Közösség is rendelkezik azokkal a föderációkra jellemzõ intézményekkel, amelyek az európai jogot akár a tagállamokkal szemben is érvényesíthetõvé teszik, nem ezek alkotmányos szabályozása jelenti az újdonságot, hanem beágyazásuk az európai alkotmányos alapjogokba, a kül- és biztonságpolitika, valamint a belügyek és az igazságszolgáltatás rendszerébe. Az európai polgárokra, jogi személyekre és tagállamokra egyaránt vonatkoznak az unió által hozott és betartatott európai jogszabályok. A tagállamok kötelesek az európai irányelveket saját hagyományos jogrendjükbe beilleszteni. Az európai jog által szabályozott kérdésekben a vitákat a független európai bíróságok döntik el.

    A monetáris és kereskedelempolitikai, halászati ügyeket például kizárólag az Unió hatáskörébe tartoznak, a belsõ piac, a szabadság és a biztonság, az európai infrastrukturális háló-zatok, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, valamint a társadalmi kohézió bizonyos ügyeit pedig a tagállamok és az unió megosztott hatáskörébe utalja.

  2. Réka

    Szia,
    Félreértetted. Én pontosan azt mondom, hogy Románia mint bármilyen más tagállam elveszitette szuverenitásánal egy részét.
    Réka

  3. Antal Dániel

    Igen, azt hiszem, nem értettem az utolsó kérdő mondat költői jellegét, és azt, hogy “valakit arra figyelmeztettek, nehogy olyanokat mondjon, hogy Románia elvesztette szuverenitásának egyik részét, hiszen az nem igaz”. Magyarországon meglehetősen explicit módon kezeltük a kérdést, a szuverenitás korlátozását beleíruk az alkotmányba. Ezzel együtt sokaknak ez nem nagyon esett le, és Magyarország régi szép történelmi hagyományokat felélesztve vív Ausztriával szimbolikus csatákat ezen a téren. Románia megváltoztatta az alkotmányát a csatlakozással összefüggésben?

  4. Réka

    Volt alkotmánymodositás, amelyben eu-s kérdések is voltak. Ime erről egy jó cikket találsz letölthető állapotban itt http://veress.adatbank.transindex.ro/ a cikk pedig az alkotmánymodósitás után nevet viseli.