Az elmúlt időszakban többször is összefutottam a szuverenitással. Az egyik alkalommal valakit arra figyelmeztettek, nehogy olyanokat mondjon, hogy Románia elvesztette szuverenitásának egyik részét, hiszen az nem igaz. A másik alkalommal pedig azt írta az egyik könyv, hogy az állami szuverenitásnak egyik eszköze a kereskedelempolitika. Másvalaki pedig az Európai Unió kereskedelempolitikájáról beszélt. Ha a három előbbit összeadjuk, akkor rögvest kiderül, hogy valami nem teljesen stimmel. Hiszen a klasszikus kereskedelempolitika egyes eszközeivel a román kormány 2007 január elsejétől kezdve már nem rendelkezik.
Nem akarok itt a szuverenitás fogalmáról írni, hiszen rengeteg jó tudományos szöveg született erről. Azt azonban nem árt tudnunk, hogy egy adott állam külkereskedelem politikája, elméleti szinten három fajta eszközzel rendelkezik, ezek közül a két legfontosabb a vám és nem-vám jellegű korlátozások (mint például az exporttámogatások, mennyiségi korlátozások, önkéntes exportkorlátozások, közbeszerzés, stb.). A külkereskedelemmel foglalkozó kormány honlapunkon az áll: a csatlakozástól kezdődően Románia alkalmazni fogja az EU kereskedelempolitikáját, azaz : a közös vámokat, az EU preferenciarendszerét, a kereskedelem védekezésének eszközeit, a harmadik országokkal kötött kereskedelmi és együttműködési szerződéseket, a Világkereskedelmi Szervezet keretében vállalt kötelezettségeket. Ez a felsorolás gyakorlatilag azt jelenti, hogy Romániának az EU-n kívüli külkereskedelmét érintő kérdésekben uniós szinten döntenek. Ami nem azt jelenti, hogy Romániának nem lenne szüksége saját kereskedelempolitikára, de a 2006-os és 2007-es román kereskedelempolitika eszköztára alapvetően megváltozott. Hogy ne azt mondjam, eléggé üres a 2008-as eszköztár.

Az Európai Unióról szóló szerződés szerint amelynek ugye ma már mi is részesei vagyunk az Uniónak van egy közös kereskedelempolitikája: “A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, a vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára, valamint az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések” mondja a szerződés. Azt is tudjuk, hogy az EU egy vámunióra alapszik, azaz amint azt a szerződés mondja „a tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.”. És persze: “A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.”. De még azt sem szabad elfelejtenünk, hogy „a tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.”
Egyszóval mondhatjuk azt, hogy a szuverenitás gyakorlati megvalósításában semmi sem változott, de akkor hogyan is van ezzel a közös kereskedelem politikával?

i can’t ever find the ding to build in the knot in different ties
snooki weight loss designer Alana Britt of Alana B Couture

Elküldve: 2008. január 7., 19:55-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.