A gazdasági fejlődés és a boldogság

Az ismert filozófus, író, Pascal Bruckner, 2000-ben esszét irt a boldogságról, mint kötelességről. „Új kollektív kábítószer árasztotta el nyugati világunkat: a boldogság kultusza. Legyetek boldogak! Iszonyatos parancs, ami alól nehezen lehet kibújni, hiszen azt állítja a javunkat akarja. Honnan tudjuk, hogy boldogok vagyunk? És mit mondjunk azoknak, akik szánalmasan bevallják: nem sikerül.”

A diákok egy másik elgondolkoztató kérdést is feltettek: miért kell annyira kétségbeesni, ha a gazdasági növekedés lassul, vagy alacsonyabb, mint egy adott átlag?

A múlt héten kiosztották az európai tudományos kutatás díjait, ahol egy olasz közgazdásznő, Luisa Corrado, a boldogság és a gazdagság kapcsolatát vizsgáló munkáját is díjazták. Az Unió hírszolgálatának háttéranyaga szerint a közgazdásznő olyan kérdéseket vizsgált, mint például: boldogabbá tesz-e a gazdasági növekedés? A nagyobb gazdagság könnyebbé teszi az életet, de elégedettebbek vagyunk-e az életünkkel? Hogyan hatnak a közpolitikai döntések a boldogság érzetünkre?”.

Boldognak kell lennünk, mert ez az új társadalmi norma? Boldognak kell lennünk, mert a gazdagság azzá tesz? Boldognak kell lennünk és közben beleroppanunk a nagy boldogság keresésbe? Boldoggá tesz minket, kolozsvári lakosokat, a város fejlődése? Hát az ország gazdasági növekedése?

now this boy is already in her head
weight loss tips Slippers Sock Fashions Right Now at MLegFashions

Paseo del Prado
miranda lambert weight lossHow To Find Your Scrapbooking Style

4 válasz: “A gazdasági fejlődés és a boldogság”

  1. dd

    Ottlik Géza 1943-ban gondolkodott el a boldogságról egy újságcikk hatására, melyben a Szovjetúnió boldog gyerekeiről írtak, aztán meg elkezdett elmélkedni a saját gyerekkorárók (kőszegi alreál, ugyebár). “Egyáltalán, ne toldjuk meg kötelességeink sivár lánc-sorát azzal, hogy a boldogságot is kötelezőnek érezzük. Kosztolányi úgy vélekedik, amikor egyszer teten éri a boldogságot, hogy talán csak a szenvedés hiánya. (…) Akik kötelességszerűen hajszolják életük boldog szerelmét például, okosabban teszik, úgy látszik, ha idejében meghalnak, mint a veronai Rómeo és Júlia. (…) Legjobb, ha nem sokat törődünk az egésszel. (…) Sem testünk fontos élettani műkösésével – sem lelkünk fölösleges igényeivel.” (Próza, Ceruzajegyzetek)

  2. Antal Dániel

    Ahonnan nézzük, a magyar ember nem a pénzek örül, illetve a magyar emberen a pénz sem segít: míg általában egy ország lakói boldogabbnak mondják magukat, ha gazdagabbak, a magyarországi lakóknál azonos jövedelmi szinten nincsen olyan nemzet, aki kevésbé tartaná magát boldognak. Egyébként ebben a románokkal és az oroszokkal vagyunk rokon lelkek. (Egy világméretű felmérés eredményei) . Szép az Ottlik-idézet.

  3. Illyés Gergely

    Az önmegvalósítás és a boldogság kapcsolatáról:
    „Az önmegvalósítást keresve az emberek turisztikai katalógusok nyomán bejárják a világ minden sarkát. Széttörik a legjobb házasságokat, és gyors egymásutánban egyre újabb kapcsolatokba bocsátkoznak. Átképeztetik magukat. Fogyóznak. Kocognak. Egyik terápia-csoporttól a másikig támolyognak. Az önmegvalósítás céljától megszállottan kitépik magukat az anyaföldből, hogy megnézzék, gyökereik valóban egészségesek-e.”
    (Ulrich Beck)

  4. baron vicomte

    en azt mondom mindenki sajat maga talalja meg a boldogsagot, amiben tudja.
    amugy volt egy felmeres, megkerdeztek minden orszag embereit hgy 1 10es skalan osztalyozak hogy mennyire boldogok.
    elso helyne dania van utana ausztria, svajc, es 17 amerika jah a negyedik afriakai orszag,
    ezel csak anyit akkartak modnani hogy az emberi boldogsagot nem befojasolja a politika, az orszag gazdasagi helyzete, csak is a kornyezet ahol lakunk az befojasolja.
    en is szivesen megyek haza ha tudnam hogy nem irtjak az erdoket es szep tiszta kornyezet van nem erdekel a penz meg a sok minden amit a nagy multik akarnak ram sozni.
    legy boldog fogyaszal abban megtalalod a boldogsagot a nagy turot.