Szabad munkavállalás: alapelv, alapjog, szabadság??
Fél kézzel egy csöpögő esernyőt és egy kajával teli kosarat fogtam, másik kezemmel előrántottam a telefont, mert már nagyon csengett. A keresztkérdés az volt mi is az Unió számára a szabad munkavállalás? A tegnap már másodszorra került elő ez a kérdés. Reggel a diákoknak magyaráztam az Európai Unió kialakulását és említettem a négy szabadságot – a tőke, szolgáltatás, árú, személyek szabad mozgása – amely célként az Európai Gazdasági Közösség szerződésében jelent meg 1957-ben. Érezhető volt számukra ezek a szavak önmagukban nem mondanak sokat. A példa, amit elmondtam nekik, szemléltetni mit is jelent ez a négy szabadság elég egyszerű bár még nem mindennapos: ha az elkövetkező éveimet úgy szeretném tölteni, hogy minden harmadik évben más Uniós tagállamban dolgozzak, és a végén még nyugdíjat is akarok kapni minden országból… hát többek között ezt teszi lehetővé a négy szabadság. No, hogy ez alapelv, alapjog, cél? Az előbbiekből kitűnik, hogy cél, de hazaérve csak visszatértem a „kályhához” jelen esetben az EU szerződéséhez és felcsaptam a fedelét hadd lám mi a pontos megfogalmazás. A jelenleg érvényben lévő szerződések a következőket mondják:
- az Unió célja: „az Unió fenntartása és fejlesztése a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térségként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre
és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul”
-a Közösség tevékenysége magába foglalja a „belső piacot, amelyet az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése jellemez”.
- „A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés
rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke
szabad mozgása.”
A szerződés harmadik része a közösségi politikákról szól ebben egy fejezet foglalkozik:
- az áruk szabad mozgásával, ezen belül egy alfejezet van a vámunióról, egy pedig a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások tilalmáról
- a személyek, szolgáltatások, tőke szabad mozgásával, ezen belül egy-egy alfejezet foglalkozik a munkavállalókkal, a letelepedési joggal, szolgáltatásokkal, tőke- és fizetési műveletekkel.
- a vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására
vonatkozó egyéb politikákkal.
Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a szabad munkavállalás az Európai Unió célja, ebből sok minden megvalósult, lásd például a sok országból kapott nyugdíjak esetét. De amely nem egy olyan cél, amire egyszer csak azt lehet mondani, most már megvalósult, keressünk valami mást….
modamix produces a big splash over by full figured layout week 2014
christina aguilera weight loss Top 5 Music Festivals of 2014
quick weight lossHow To Accessorize Your Little Black Dress With Fashion Jewelry
2007. október 23., 09:27
HÁt igen, ha három évente változtatok munkahelyet, mégpedig úgy, hogy az Eu különböző országaiban dolgozok, nagy valószínűség szerint lesz majd nyugdíjam. De valaki foglalkozott azzal, hogy, ha Romániában dolgozok egyfolytában – látástól vakulásig -, de minden főnök minimál béren (ami nem az egyetemi végzettség szerinti, hanem csal amikor a munkakört leírja, hogy 350 lejjel megússza) akar csak alkalmazni és a fizetés többi részének felvételére egy egyszerű cégformát kell létrehoznom – ami után ugye még én adózok 16 százalékot, akkor mi a faszból lesz a nyugdíjam? És akkor még itt vagyok és nem is mentem sehova.
2007. október 25., 18:14
Szia, egy kérdés: amit az EP elfogad, teszem azt egy jelentést, az a Bizottsághoz és a Tanácshoz is visszakerül további egyeztetés céljából? böngészem épp az eljárási szabályzatot, de nem világos számomra, hogy egy parlament által elfogadott jelentésből hogyan lesz végül jogszabály… tudnál segíteni?
2007. október 27., 18:45
Szia Timi,
Gratulálok, nem hiszem ám, hogy sokan vannak az EU-ban akik kíváncsiságból az Európai Parlament szabályzatát olvassák szabadidejükben.
Ami a kérdésedet illeti, nem a jelentésből lesz a jogszabály. Megpróbálom minél egyszerűbben megfogalmazni a választ, bár a rendszer rettenetesen bonyolult. Amint azt te is biztosan tudod három típusú jogszabály van az Európai Közösségben: a rendelet, az irányelv, és a határozat. Biztos azt is tudod, hogy több fajta eljárás van a jogszabályok elfogadására. Ezek közül a legfontosabbak a hozzájárulási eljárás, az együttdöntési eljárás, az együttműködési eljárás, a konzultációs eljárás. Azt, hogy mikor melyiket használják, a szerződés (Európai Unióról Szóló szerződés) határozza meg. De mindegyik eljárás úgy kezdődik, hogy a Bizottság javaslatot tesz egy jogszabályra (kidolgozza magát a szöveget).
Vegyük például az együttdöntési eljárást. Ezt kell alkalmazni olyan területeken, mint például a munkaerő szabad mozgása, az állampolgárok szabad mozgása és tartozódása. Ha nagyvonalakban nézzük akkor ez egy három lépcsős eljárás, amely a következőképpen zajlik le:
A Bizottság benyújtja javaslatát a Parlamentnek és a Tanácsnak. A Parlamenten belül (a szabályzatának megfelelően) ezt a javaslatot az illetékes Bizottsághoz utalják. A Bizottságon belül kijelölnek egy úgynevezett rapportört vagy nevezhetnénk jelentéstevőnek is. A parlament a Bizottság javaslatát a parlamenti bizottság jelentésének alapján vitatja meg. (gondolom te erre a véleményre gondoltál?)
Első olvasat: Ha a Parlament nem fogad el módosító javaslatokat a Bizottság javaslatához és a Tanács is elfogadta a Bizottság javaslatát: akkor jogszabályt a Tanács minősített többséggel elfogadja. Ha a Parlament módosító javaslatokat fogad el és a Tanács elfogadja a Parlament minden módosító javaslatát és ő maga nem módosítja a Bizottság javaslatát akkor: minősített többséggel a Tanács elfogadja a jogszabályt.
DE ha a Tanács nem fogadja el a Parlament minden módosító javaslatát vagy visszautasítja azokat: a Tanács minősített többséggel elfogad egy közös álláspontot amit elküld a Parlamentnek. és itt lép be a második szakasz azaz a második olvasat.
A Parlamentnek három hónapos határidőn belül három lehetősége van:
1.Ha a Parlament elfogadja a Tanács közös álláspontját vagy a három hónap alatt nem nyilvánít véleményt a jogszabályt a Tanács közös álláspontjának megfelelően elfogadottnak nyilvánítják.
2.Ha a Parlament abszolút többséggel visszautasítja a Tanács közös álláspontját akkor a jogszabályt utasították vissza.
3.Ha a Parlament abszolút többséggel módosításokat fogad el a Tanács közös álláspontjához, a szöveget visszaküldik a Tanácshoz és a Bizottsághoz aki véleményt mond a szövegről. Ekkor két eset lehetséges. Vagy a Tanács abszolút többséggel elfogadja a Parlament módosításait, akkor a jogszabály el van fogadva. Vagy a Tanács a Parlament tudomására hozza, hogy nem fogadja el a Parlament minden módosítását a Tanács közös álláspontjához. Ekkor a Parlament és a Tanács elnöke megállapodnak egy dátumban és helyszínben amikor összeül a „békéltető” bizottság (hat héten belül).
Harmadik olvasat: a közös bizottságnak amely a Tanács és a Parlament tagjaiból áll, hat hete van arra, hogy kialakítson egy közös álláspontot. Amennyiben nem sikerül ebben az időszakban egy közös javaslatot elfogadni akkor az eljárásnak anélkül van vége, hogy a jogszabály javaslatot elfogadnák. Ha elfogadnak egy közös javaslatot akkor ezt a Tanács és a Parlament elé bocsátják jóváhagyásra. Hat hét alatt a Tanács minősített többséggel a Parlament abszolút többséggel kell szavazzanak róla. Ha a közös szöveget elfogadják akkor a jogszabály el van fogadva.
Gondolom még így leegyszerűsítve is rettentően bonyolult a „dolog”. Érdemes megnézni az EU honlapját ahol ezeket a lépéseket végig lehet követni egy-egy konkrét jogszabály esetében, el lehet olvasni a véleményezéseket is.
2007. október 30., 11:36
köszi, voltaképp azért kérdeztem, mert nem volt világos, hogy a dohányzás visszaszorításáról szóló jelentés, amit az EP elfogadott, mit jelent és hogyan illeszkedik a rendszerbe, és hogy lesz belőle majd mindenkire kötelező jogszabály. Ja, és nem szababidőmben, hanem munkaidőben kerestem a választ: http://lektur.transindex.ro/?cikk=6250
2007. november 3., 19:12
Szia Timi,
De jó, csak az a gond ugye, hogy én a jogszabályok elfogadását írtam le neked, te pedig kicsit másra gondoltál
Mert ugye van az EP-nek egy olyan lehetősége, hogy nem jogalkotási jelentést készítsen. Az eljárási szabályzat szerint ez a jelentés pedig a következőket tartalmazza:
- állásfoglalási indítványt;
- adott esetben pénzügyi kimutatást tartalmazó indokolás, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a pénzügyi tervvel való összeegyeztethetőségét állapítja meg
- idetartozó bármely állásfoglalási indítvány szövege.
Egy ilyen típusú „nem jogalkotási jelentésben” felkérheti az EP a Bizottságot, hogy meghatározott határidőn belül nyújtson be jogszabályjavaslatot a Parlamentbe.
Gondolom most már jó részletesen, de érthetően is feleltem a kérdésedre.
2007. november 5., 09:51
Igen, most már nagyjából világos, köszi!