Kezdünk tele lenni divatos fogalmakkal, amelyeket előszeretettel használ mindenki, bár nem egyértelmű tudják is mit tartalmaz az éppen használatos fogalom. Tudom ám egyesek számára a fogalom tisztázás felesleges dolog, gyorsan neki kell ugrani és megoldani a helyzetet, gyorsan tenni kell valamit. Szerintem viszont ahhoz, hogy beszélgetni, netalán tán vitatkozni tudjunk róluk először meg kell határozni miről is beszélünk, mi az újonnan előkerült varázsfogalmak tartalma. Nemrégiben egy ilyen fogalom meghatározási kérdéssel találkoztam amikor azt kérdezték mit is fed a területi kohézió és mivel is mérik (Uniós fogalom ám). Ennek kapcsán aztán előkerült, a gazdasági kohézió, aztán a területfejlesztés, aztán a területrendezés, és ráadásként a regionális politika. No és ne feledjük a modernizációt, mint egy visszatérő rémálmot. Próbálkozzunk tehát néhány fogalom meghatározással.

Területi kohézió. A DG Régió által összeállított területi kohézióról szóló 2004-es jelentés szerint a „területi kohézió az emberi tevékenységek kiegyensúlyozott elosztását jelenti az Unió területén”. Tulajdonképpen annak az Uniós célnak a területre való alkalmazását jelenti, amely szerint a fejlesztés fenntartható és kiegyensúlyozott kell legyen. Olyan témákat vizsgálnak ennek kapcsán mint a : népsűrűség, szállítási infrastruktúra/szállítási infrastruktúra sűrűsége, megközelíthetőség, K+F potenciál, a város hálózatok rendszere, a vidék és város közötti interdependencia, GDP, stb.

Területfejlesztés. Faragó László szerint (lásd Területi tervezés az Európai Integráció tükrében, in szerk Horváth Gyula, A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban, MTA-RKK, Pécs 2000.150-151): A területfejlesztés a térhasználat tudatos irányítása amely négy (+1) szorosan összetartozó alrendszerből áll:
1. területpolitikai – célmeghatározó szerepe van
2. szabályozási – közvetítő, transzmissziós szerepkörrel
3. intézményi – végrehajtó, működtető szerepkörrel
4. az eszközök csoportja, amelyek közül kiemelkedik a területi tervezés.
Véleménye szerint „A területfejlesztés fogalma integrálja a különböző szinteken folyó tudatos térbeli beavatkozásokat, így értelmezhető szupranacionális, nemzeti, regionális (makor, mezo, mikro) szinteken is”. Szóval rögtön megkaptuk a regionális politikának a meghatározását is.

Modern. Mint jelző? Kíváncsi voltam és megnéztem Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szellemében milyen kontextusban használja a modern szót. A következőket találtam: modern laboratórium, modern zene, modern gazdaság, modern élet, modern számvitel, modern Nyugat, modern idők, modern gazdasági szervezés, a vállalkozások modern függetlensége, modern gazdaság, modern jelentés, modern ellentét, modern szocializmus, a nyugati kapitalizmus modern formája, modern tudomány, modern racionalizmus, modern ipar, modern kapitalizmus, stb. Ha ezt nézzük akkor azt mondhatjuk, hogy modern mindig valamihez viszonyítva van. A modernizáció pedig felzárkóztatást jelent, az élet minden területén – egy olyan országban ahol mint nálunk az EU-s életszínvonal átlagához képest le vagyunk maradva. Azaz a modernizációt helyhez és időhöz kötve kellene értelmezni. Azt mondhatnám Románia modernizációja az EU mutatókhoz való felzárkózást jelent. Vagyis beszélhetek a romániai gazdaság, társadalom, kultúra, szociális szolgáltatások, filmipar, zene, úthálózat, városok, orvosi rendelők modernizációjáról. Ugyanúgy mint ahogy azt mondhatom az autópark modernizációja azt jelenti, kevésbé szennyező, és kevesebbet fogyasztó, újabb gyártású autókkal való lecserélése a régebbieknek. De beszélhetek a stadion modernizációjáról is, ami alatt annak felújítását, a szabványoknak megfelelő rendezését érthetem.

Ha azonban Franciaországban találom magam akkor azt mondom a francia bortermelés modernizációja tulajdonképpen az eladások szinten tartását jelenti, vagy egyre újabb és jobb ízű borok kitalálását.

És bár mást kerestem de megtaláltam Kelemen Attilának egy régebbi szövegében egy modernizációs meghatározását, amit az alábbiakban idézek: „

Mit értek modernizáción?

A nemzedékváltás nem jelent okvetlenül modernizációt. Akadnak nemzedéktársaim, akik – annak ellenére, hogy választhatnak – úgy választanak, hogy a régit termelik újra. Új zakóban új technológiákat használnak, divatos szokásokat vesznek fel, de a lényeg ugyanaz marad. Az ő esetükben életkoruk sem számíthat enyhítő körülménynek.

Nem hiszem, hogy attól, mert valakinek van egy honlapja, már modern ember, vagy attól, hogy nem szereti a régit, már eleve lesz elképzelése arról, milyen legyen az új. Nem hiszem, hogy a divat modern, mert ennek logikájában semmi nem szánalmasabb, mint ami korábban divat volt.

A modernizáció nem a romániai magyar problémáinkat feloldó univerzális tisztítószer. A modernizáció mindenekelőtt annak képessége, hogy hidegvérrel tudatosítsuk azt, hogy hol, miben kell változtatnunk.

Most a harmincasokon a sor, hogy átvegyenek bizonyos kompetenciákat, amelyek a negyvenesek hiánya miatt az ötven-hatvanasok felelőssége volt. És talán pont a negyvenesek hiánya miatt alakulhatott ki az, hogy a romániai magyar elit számos vonatkozásban alulteljesít.

Kegyes hazugságokra építjük kulturális önértékelésünket, konok önbecsapásra gazdasági teljesítőképességünket, üres fesztivizmusra a politikum és a többi társadalmi alrendszer kapcsolatát. Vagyis van helye a modernizációnak, mert a modenizáció a kegyetlen önértékeléssel kezdődik, és merőben új intézmények építésével folytatódik. Ezt értem modernizáción.

Probléma az, hogy nem tudjuk, hányadán állunk magunkkal és a világgal.”

Talán ideje lenne leltárt készíteni a jelenlegi állapotunkról, legyen szó Székelyföldről, vagy Kolozsvárról, oktatásról vagy kultúráról, informatikáról vagy egyházakról….

on the label doesn’t mean it’s not a true Armani
weight loss tips 6 Causes To Loss Hairs

Elküldve: 2008. január 27., 23:17-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.