Az elmúlt időszakban többször is találkoztam azzal a témával, hogy nők a politikában. Legelőször DSK, azaz Dominique Strauss-Kahn kapcsán. Az IMF igazgatóját éppen felmentették azon vád alól, amely szerint az ugyanabban az intézményben dolgozó szeretőjét előnyben részesítette volna. Az igen ismert Le Temps egyik témába vágó elemzésének címe: DSK avagy a „Sexus politicus” archetípusa. Az újság által megszólaltatott Cristophe Deloire, a „Sexus politicus” könyv írója szerint: „a nő helye a politikában sok ideig a Herceg szerelmétől függött”.

Másodszor a Le Monde Diplomatique mellékletében, amelyet az 1793-ban kivégzett Olympe de Gouges-nak szenteltek, annak az írónőnek, akinek egyes eszméi jóval meghaladták korát. Talán túl egyszerű írónőnek nevezni, hiszen sokkal több volt annál, egy ember akinek eszméi és tettei összhangban voltak egymással. Akkor emelte fel hangját a rabszolgaság ellen, amikor az még megszokott volt, a halálbüntetés ellen, amikor az még természetes volt. Véleménye szerint „ha egy nőnek joga van a bitófa alá menni, akkor joga van a tribünre is lépni”. Olympe de Gouges a Forradalom által 1789-ben kidolgozott emberi és állampolgári jogok nyilatkozatát 1791-ben átfogalmazta nők és állampolgárnők nyilatkozatának.

Harmadszor egy diplomamunka témájaként merült fel.

you can sew your own muumuu
quick weight loss About The Grades Of Replica Designer Handbags

Elküldve: 2008. november 16., 19:23-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.