Kína, az új nagyhatalom?
A múltkoriban a KOMPOTosok (politológia, újságíró hallgatók szervezete) meghívott előadást tartani a gazdasági válság nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatásáról. Be kell vallanom jól esett, valahogy úgy éreztem a politikatudományok fakultáson eltöltött öt-hat oktatói év nem volt felesleges. Köszönet érte. S amint akkoriban sokat mondtam, egy vitát fogalom meghatározással kell kezdeni.
A gazdasági válság legegyszerűbb meghatározása: egy ország, földrajzi terület gazdaságának alapvető, negatív, megváltozása, vagy szakítás az addigi pozitív folyamatokkal. Lehet helyi vagy szektoriális. A mutatókat pedig a válság típusa szerint határozzuk meg. Ha szektoriális, például a tőzsde, akkor a tőzsdeindexek gyors csökkenése; ha az olaj, akkor gyors áremelkedés. Ha a gazdaság általános válságáról beszélünk, akkor a gazdaságot általában jellemző mutatók negatív irányba való elmozdulása. Ilyen mutatók a GDP, munkanélküliségi ráta, befektetési ráta, különböző deficitek. Akkor beszélünk krízisről, amikor az indikátorok nagy része nem kedvező és rövidtávon nem látszanak javulások. Az általános gazdasági válságnak két formája létezik: recesszió és depresszió. Az országok nagy többségében akkor beszélünk recesszióról, amikor két egymást követő évharmadban negatív a növekedés, mint most például Japánban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, és a sor még folytatható. Depresszió, amikor a mutatók hosszú távon negatív irányba változnak, a növekedés negatív, a termelés csökken, nő a munkanélküliség.
Válságból a múltban rengeteg volt, de nekünk általában a következők szoktak eszünkbe jutni:
1929 – amerikai depresszió – 1933-ban jelenik meg Roosevelt a New Deallel. A második világháború idejére tér magához az ország
1973-1979 olaj válság
1987 – fekete hétfő – megmutatja mennyire szorosan össze vannak fonódva a nemzetközi pénzügyi piacok
1997 – ázsiai válság, átmegy az orosz piacra
1998 – összeomlik az USA-ban a „hedge found long term market”.
A mostani válság mechanizmusa: USA ingatlanpiaci válság → jelzálog piaci válság → teljes pénzügypiaci válság → reálgazdasági válság.
A jelenlegi válság gyors terjedésének okai között említhetjük a következőket: a világ szinten összefonódott pénzügyi piac; pszichológiai hatás, a bankok megingása elbizonytalanítja a betéteseket, akik elkezdik kivenni a pénzt, amivel csődbe juttatják a bankokat; a bankok gazdálkodása átláthatatlan; önmagát is generáló folyamat, hiszen az összefonódások által olyan bankok is veszteségeket szenvednek akik közvetlenül nem játszottak a jelzálogpiacon.
S hogy milyen hatással is lehet a gazdasági válság a nemzetközi kapcsolatokra? A múlt héten három lehetséges forgatókönyv körvonalazódott:
1. új világrend kialakulása, Kína nagyhatalommá válása.
2. nemzetek közötti konfliktusok felerősödése, pénzügypiaci világháború.
3. új nemzetközi gazdasági rend, azaz a Bretton-Woodsi rendszer átalakítása.
Orange County and the Beaches in Redondo
christina aguilera weight loss Fight Black Mold Before It Becomes a Problem
quick weight lossTips To Help You Succeed In Network Marketing Despite Primerica Scam Rumor
2008. november 24., 12:56
Akit érdekel milyen trendek vannak kibontakozóban és mi várható 2025 re annak ajánlom.
Igaz hosszú egy kicsit és angolul van de ezen a területen a legrészletesebb, nemcsak sebtében odavetett közhelyhalmaz:)
http://www.dni.gov/nic/PDF_2025/2025_Global_Trends_Final_Report.pdf
2008. november 24., 13:41
Na es ki melyikre fogad?
(en szemelyesen eggyiket sem tartom tul vonzonak)
2008. november 24., 20:02
Nem értem a kérdőjelet a cím végén. Kína az új nagyhatalom. Pont. Már jelenleg is az. Nem lesz, hanem már az.
Ami a cikk végső konklúzióit illeti: a Breton Woods-i rendszer biztosan nem fog változatlanul maradni. Minimum korrekcióra szorul. A “pénzügypiaci világháború” fogalmat nem tudom értelmezni. Az említett változások nyilván párhuzamosan bekövetkezhetnek, tehát nem egymást kizáról, alternatív forgatókönyvekről van szó.
2008. november 25., 17:14
nem ertem: tokeletesen egyetertek veled; a “nyugati” nagyhatalmak kemenyen versenyeznek, hogy iranyitsak a vilagot, es eszre sem veszik, hogy Kina mindenutt jelen van, a polgarai szinte minden nyugati nagyvarosban jelen vannak, kemeny gazdasagi erot kepviselve… bevette ezt sajnos, az europai unio ugyanugy mint a hatalmas amerika is…
2008. november 25., 22:53
ajanlom a “Kina a nagy falat” cimu konyv elolvasasat mindenkinek, melybol megtudhatjak mi var a piacgazdasagunkra
2008. december 4., 17:03
En egyetertek a kerdojellel a cim vegen. Az nem szamit hogy kinait (es kinai vendeglot) minden orszagba talalsz es hogy a cuccok nagy reszet Kinaba gyartjak ugyanis a Kinaiak szerepe a mai piac allas szerint valojaban csak a gyartosorra es a (kulvilag szamara teljesen lathatatlan) belso fogyasztasra korlatozodik. Az igazi (arnyekba levo) nagyhatalom az India. Sokkal elonyosebb helyzetbe van mint Kina, es ezt nem felt kihasznalni az elmult par evbe. Az igaz, hogy a fizikai gyartosor az Kinaba van, de a szellemi az Indiaba. Egyre masra bocsatanak el embereket europai / amerikai vallalatok mert egyszeruen attelepitik a szolgaltatasaikat Indiaba (itt elsosorba technologiai meg IT teruletre gondolok). Ha ma egy help-desket callt csinalsz barmely nagy cegnel, szinte 100%-os az esely hogy a hivasod egy indiai call-centerbe fog befutni ahol magas szinten kepzett alkalmazottak fogjak a hivasodat kezelni az amerikai / europai ar tizedeert. A kikepzes olyan szinten meg van valositva, hogy valoszinuleg te eszre se veszed hogy akivel targyalsz a vilag masik reszen van (olvasnivalo: Chetan Bhagat – One Night @ the Call Center vagy pld. a film “Outsourced”) es ezzel dollar(milli)okat sporolsz meg gonosz multinacionalista vallalatoknak. Most persze lehet kerdezni miert vannak az indiaiak elonyosebb helyzetbe mint a kinaiak (hisz Bill Gates maga mondta hogy a foldbolygo legokosabb nemzete a kinai)… a valasz nagyon egyszeru: az angol nyelv miatt. Indianak a nem hivatalos nyelve az angol, hisz az a rengeteg kis allam ami osszeallt egy ugynevezett nagy Indiaba sok szaz kulonbozo nyelvet beszel, es nagyon gyakran elofordul hogy egy eszak indiai (pld punjabi) meg egy deli (pld tamil) csak angolul tudnak egymassal kommunikalni hisz egyikuk se beszeli a hivatalos hindi nyelvet ami peldaul az orszag eszaki/kozepso (Delhi) reszen elo “torzsek” nyelve volt. Ez az angolosodas olyan szinten jelen van a hetkoznapi eletbe, hogy peldaul nagyon sok iskolaba nincs is hindi nyelv tanitas, ezert sok indiai akivel talalkoztam nem tudta hany betu van a hindi ABC-be… es pont ez segitette elo Indiat hogy tokeletesen beintegralodjon a jelenleg Amerika altal uralt piacgazdasagba … majd szep lassan kiszoritson onnan mindenkit aki dragabban nyujotta szolgaltatasokat… vagyis az egesz vilagot.