Néha az ember „csontvázakat” lát. Többször járva nagyvárosokban, egy időn túl az embernek „kialakul a szeme”. Tudja mit merre keressen, milyen bérletek vannak, hol van általában a turista információs iroda. Néha már automatikusan tudja, arra kell menni, a metróban az a jel azt, jelenti, még akkor is ha egy kukkot sem ért az illető ország nyelvén. Egy idő óta egyre kevesebbet fényképezek. Egyszerűen azért mert egyre többet szeretnék látni. Igazán látni a város, és folyamatosan kattogtatni nem megy. Ennek ellenére vannak „dolgok” amiket szeretek fényképezni. Ilyenek például a hidak – ezek valahol az EU-ban vannak:

Vagy a „lámpák”, ezekkel is Európában találkoztam:

Vagy a „vizek”, amelyekkel az Unióban találkozhatunk:

gems together with iczer 3
quick weight loss The Average Salary of a Fashion Journalist

Tizenhárom éves voltam, amikor véget ért a hidegháború, amikor Romániában véget ért a kommunista időszak. Gyermekként két országban jártam: Magyarországon, ahonnan élményként, többek között az maradt meg, hogy egy olyan ország, ahol anyanyelvemen beszélnek, és egy olyan ország, ahol ételért nem kell sorban állni, nem jegyre adják a kaját. Keletnémetországban is jártam, onnan pedig a múzeumok, a II. világháborúban lebombázott város, a széles utcák, és a főtéren, a szökőkútban, hűsülő emberek maradtak meg. Ezeken túl nem mehettünk, nem adtak útlevelet, még Magyarországra sem mindig. Gyermekként mondták, de 90 után is megismételték: mindig csak Nyugat felé kell menni. S valahogy azok az országok akik velünk egy tömbben voltak, valahogy ezek a mentális térképemen sosem jelentek meg mind Nyugati országok. Kíváncsinak kíváncsi voltam persze, hogy milyenek a lengyel középkori városok, hogy milyen Prága, ma meg a messzi Lettország, de mikor annak idején elindultam világot nézni, a „régi Nyugat” felé mentem, amely mindig közelebbnek tünt Kolozsvárhoz, mind Lengyelország, vagy Csehország.
Az tavaly Karácsonykor másképp történt ez, elindultunk Prágába. Csehországot ismertem a nemzeti mozgalmak történetén keresztül, Magyarország, Erdély, a XIX-XX. század történetén keresztül, a Kelet-Közép Európa, Kelet Európa-Nyugat Európa vitán keresztül. Szóval, ha jól belegondolok nem kellett volna annyira meglepődjek azon amit láttam. Először azt hittem Pestet látom, aztán azt hittem a mesebeli Közép-Európában, aztán már nem kategorizáltam Prágát. Ámbátor nekik is van kürtőskalácsuk, bár meg kell mondjam nem közelíti meg a Kolozsváron kapható ízét.

A városban rengeteg torony van:

egy érdekes óra

hidak, mint Pesten

kanálisok, mint Hollandiában

vár

és őrség

A történelem érdekes módon jelenik meg Prágában:

Amikor ránéztem az alábbi szoborra, nem történelmi személyiség jutott az eszembe, hanem a Star Wars főgonosza, vagy a Stargate Anubisza.

A rég leomlott berlini fal két oldalán élőknek, talán nemcsak a másik tömbbel szemben kialakult képeket kellene „leomlasztani”, hanem az ugyanarról a tömbről kialakult mentális térképeket is dekonstruálni. Kíváncsi vagyok, vajon milyen lesz a cseh elnökség?

illuminating things due to clothing hair experts
quick weight loss creates jewelry for the film

Megosztó személyiség, ezzel is szokták jellemezni Franciaország elnökét. Állampolgárok, szakértők, politikusok, politika iránt érdeklődők, mindannyian valahogy viszonyulnak a médiát kedvelő és felhasználó Sarkozyhez. A féléves elnökség elején, sokan féltek attól milyen is lesz a nemzetközi porondon hangsúlyosan megjelenő, otthon kissé szabadszájú elnök. A megosztó személyisége, szabadszájúsága ellenére, a francia elnök azt bizonyította be: az EU igenis megkerülhetetlen szereplőként léphet fel a nemzetközi porondon; a belső problémák megoldása felé is el lehet mozdulni; meg lehet az Uniót jeleníteni. Ebben segített a gazdasági válság is. Kudarcok is voltak, mint például a mediterrán unió, a német-francia rosszul működő motor, Kína. De szép számmal voltak sikerek is, mint például a bevándorlás politika, védelmi politika, energia és klíma kérdések, mezőgazdasági politika.

A Tanács elnökeként, az első Parlamentben elmondott beszédében, Sarkozy a következő feladatokat jelölte ki:
1. Az ír nem után kialakult helyzet tisztázása, pontosabban szólva annak a tisztázása, hogy a Lisszaboni, vagy Nizzai szerződés szerint zajlanak majd az EP választások. Ez sikerült.
2. Új tagokat csak akkor vállalni, ha új intézmények is vannak.
3. Megmutatni a lakosságnak, hogy Európa megvédi őket. Ide sorolta az energia és klíma csomagot, amelyben a múlt héten jutottak döntésre; bevándorlás politika – ebben is döntés született; európai védelem; közös agrárpolitika – itt is történtek előrelépések.
4. A Bizottság által előkészített szociális direktíva csomag.
5. Az Alzheimer kór kérdésének felvetése európai szinten. Megtörtént.
6. Kultúra és sport kérdésének európai szinten való felvetése.
7. Vita megjelenése az Európai közéletben, európai kérdésekről (intézmények között is). A francia elnökség alatt több mint 100 konferenciát és találkozót szerveztek.

Európa a mindennapjainkat jelenti, fejezte be sajtótájékoztatóját az Unió elnöke, december 12-én. Talán, talán tapinthatóbbá vált ez másoknak is….

Special thanks to Ebony Grimsley with Above Productions and Lacey B
snooki weight loss Wedding dresses and China’s Cheongsam

Kampány, választások, eredményhirdetés után megfogadtam magamban, hogy nem írok erről a témáról mostanság. Majd csak elemzést, majd csak nyugodtan, majd csak letisztultan. Sokat mocorogtak bennem címek, mint például vereséggel felérő győzelem vagy kudarcként megért győzelem, vagy győztünk csak éppen a mandátum úszott el.

Tegnap mégis elmentem moderálni egy kerekasztalt a választások eredményeiről. Moderálni kényelmes pozíció, hisz az embernek nem kell a témában véleményt nyilvánítania, de ha vannak kérdései, akkor bátran felteheti. A beszélgetés, illetve az elmúlt két hónap, felvetett egy „nagy” kérdést. Aszerint értékeljük projektünk sikerét vagy kudarcát, hogy megnézzük mi volt a célunk, s ha elértük célunkat, akkor sikeresek voltunk, ha nem akkor vesztesek. Csakhogy, a jelenlegi választási rendszer alapján simán lehetünk úgy nyertesek, hogy a saját céljaink szerint vesztesek vagyunk, vagy vesztesek úgy, hogy saját céljaink szerint nyertesek leszünk.

Rögvest beugrott a környezetvédelem kérdése, a Kyotoi szerződés, amit többek között az USA nem ratifikált. Az EU viszont saját rendszert hozott létre a szerződés céljainak elérésére. Sokan felteszik a kérdést, hogy abban az esetben ha az Unió teljesíti céljait, azaz ebben a kérdésben győztes lesz, mit ér majd tulajdonképpen a győzelme, ha az Egyesült Államok, valamint más, jelentős környezetszennyező államok nem cselekszenek hasonlóképpen. Kik lesznek a győztesek, és kik lesznek a vesztesek?

sprint gear model going over to qvc
snooki weight loss holiday shopping event in Dupont Circle

A múltkoriban a KOMPOTosok (politológia, újságíró hallgatók szervezete) meghívott előadást tartani a gazdasági válság nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatásáról. Be kell vallanom jól esett, valahogy úgy éreztem a politikatudományok fakultáson eltöltött öt-hat oktatói év nem volt felesleges. Köszönet érte. S amint akkoriban sokat mondtam, egy vitát fogalom meghatározással kell kezdeni.

A gazdasági válság legegyszerűbb meghatározása: egy ország, földrajzi terület gazdaságának alapvető, negatív, megváltozása, vagy szakítás az addigi pozitív folyamatokkal. Lehet helyi vagy szektoriális. A mutatókat pedig a válság típusa szerint határozzuk meg. Ha szektoriális, például a tőzsde, akkor a tőzsdeindexek gyors csökkenése; ha az olaj, akkor gyors áremelkedés. Ha a gazdaság általános válságáról beszélünk, akkor a gazdaságot általában jellemző mutatók negatív irányba való elmozdulása. Ilyen mutatók a GDP, munkanélküliségi ráta, befektetési ráta, különböző deficitek. Akkor beszélünk krízisről, amikor az indikátorok nagy része nem kedvező és rövidtávon nem látszanak javulások. Az általános gazdasági válságnak két formája létezik: recesszió és depresszió. Az országok nagy többségében akkor beszélünk recesszióról, amikor két egymást követő évharmadban negatív a növekedés, mint most például Japánban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, és a sor még folytatható. Depresszió, amikor a mutatók hosszú távon negatív irányba változnak, a növekedés negatív, a termelés csökken, nő a munkanélküliség.

Válságból a múltban rengeteg volt, de nekünk általában a következők szoktak eszünkbe jutni:
1929 – amerikai depresszió – 1933-ban jelenik meg Roosevelt a New Deallel. A második világháború idejére tér magához az ország
1973-1979 olaj válság
1987 – fekete hétfő – megmutatja mennyire szorosan össze vannak fonódva a nemzetközi pénzügyi piacok
1997 – ázsiai válság, átmegy az orosz piacra
1998 – összeomlik az USA-ban a „hedge found long term market”.

A mostani válság mechanizmusa: USA ingatlanpiaci válság → jelzálog piaci válság → teljes pénzügypiaci válság → reálgazdasági válság.

A jelenlegi válság gyors terjedésének okai között említhetjük a következőket: a világ szinten összefonódott pénzügyi piac; pszichológiai hatás, a bankok megingása elbizonytalanítja a betéteseket, akik elkezdik kivenni a pénzt, amivel csődbe juttatják a bankokat; a bankok gazdálkodása átláthatatlan; önmagát is generáló folyamat, hiszen az összefonódások által olyan bankok is veszteségeket szenvednek akik közvetlenül nem játszottak a jelzálogpiacon.

S hogy milyen hatással is lehet a gazdasági válság a nemzetközi kapcsolatokra? A múlt héten három lehetséges forgatókönyv körvonalazódott:
1. új világrend kialakulása, Kína nagyhatalommá válása.
2. nemzetek közötti konfliktusok felerősödése, pénzügypiaci világháború.
3. új nemzetközi gazdasági rend, azaz a Bretton-Woodsi rendszer átalakítása.

Orange County and the Beaches in Redondo
christina aguilera weight loss Fight Black Mold Before It Becomes a Problem

Az elmúlt időszakban többször is találkoztam azzal a témával, hogy nők a politikában. Legelőször DSK, azaz Dominique Strauss-Kahn kapcsán. Az IMF igazgatóját éppen felmentették azon vád alól, amely szerint az ugyanabban az intézményben dolgozó szeretőjét előnyben részesítette volna. Az igen ismert Le Temps egyik témába vágó elemzésének címe: DSK avagy a „Sexus politicus” archetípusa. Az újság által megszólaltatott Cristophe Deloire, a „Sexus politicus” könyv írója szerint: „a nő helye a politikában sok ideig a Herceg szerelmétől függött”.

Másodszor a Le Monde Diplomatique mellékletében, amelyet az 1793-ban kivégzett Olympe de Gouges-nak szenteltek, annak az írónőnek, akinek egyes eszméi jóval meghaladták korát. Talán túl egyszerű írónőnek nevezni, hiszen sokkal több volt annál, egy ember akinek eszméi és tettei összhangban voltak egymással. Akkor emelte fel hangját a rabszolgaság ellen, amikor az még megszokott volt, a halálbüntetés ellen, amikor az még természetes volt. Véleménye szerint „ha egy nőnek joga van a bitófa alá menni, akkor joga van a tribünre is lépni”. Olympe de Gouges a Forradalom által 1789-ben kidolgozott emberi és állampolgári jogok nyilatkozatát 1791-ben átfogalmazta nők és állampolgárnők nyilatkozatának.

Harmadszor egy diplomamunka témájaként merült fel.

you can sew your own muumuu
quick weight loss About The Grades Of Replica Designer Handbags

Jómagam is kissé csodálkozva tapasztaltam, mennyire megcsappant a bejegyzéseimnek a száma, ahogy hazaértem Kolozsvárra. Megpróbáltam összeírni saját magam számára azokat az okokat, ami miatt keveset írtam. Íme egy néhány:
egyetemkezdésre értem haza, s rögtön elkezdődött a „mindennapi” élet, felkészülés, előadások, értekezletek, rohangálás, szakkollégium
más „kiegészítő” tevékenységek, mint például: kutatások lezárása, újabbak kitalálása;
a 2008 őszén szokásos tevékenységek, mint például „hát én immár kit válasszak?”
pénzügyi válság;
szabadidőm kevés, majdnem nem létező.

Aztán azt is megfogalmaztam, melyek azok a tényezők, amelyekre nem hivatkozhatom:
nem mondhatom azt, hogy azért nem írtam mert az Uniót érintő információkat nem kaptam meg;
nem mondhatom azt, hogy azért nem írtam, mert nem történt semmi fontos/érdekes az EU-ban;
nem mondhatom azt, hogy nem volt ötletem arról, hogy mit kellene írni.

S mi is ebből az egyik lehetséges konklúzió? Az EU-nak pontosan ez az egyik problémája: a napjaink nem annak kutatásával telnek, hogy mi is történt az Unióban, nem is igazán várható el az emberek nagy részétől ez; a médiák EU tükrözése igencsak szerény; az eurokraták nem írnak vagy nem írhatnak munkájukról; magánszorgalomból, lelkesedésből, kötelesség érzésből írni jó, hasznos, de messze nem elég.

they say
miranda lambert weight loss Set A New Fashion Trend With Apron Sink

„Van közöttünk vidéki és városi, professzor és szerelő, mérnök és bölcsész, nyakkendős és farmeres, autós és biciklis, bagós és nemdohányzó. Kormányból kiábrándult. Ellenzékből kiábrándult. A kiábrándultságból kiábrándult.” Kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet, egy mozgalomra, amely éppen párttá akar alakulni Magyarországon. Úgy hívják őket: Lehet más a politika. Az idézet egyik szóróanyagukról való. Enyhén szólva kissé kétkedően hallgattam a róluk szóló történeteket, a látványos figyelem felkeltő akcióik leírásait. Túlzottan naivnak tűntek, túlzottan reklámszagúnak tűntek. Ha pártot szeretnék most alapítani Magyarországon, akkor valószínű én is azt tenném, amit ők tesznek, a célcsoportom pedig az SZDSZ kiábrándult törzsszavazói és nemcsak, a FIDESZ és MSZP „szélén” mozgó szavazói és az MDF fiataljai lennének. Most valóban úgy néz ki talán van egy rés, van egy elvárás, van egy szükséglet, amit egy új párt ki tudna elégíteni.

Mivel azok közé tartozom, akik szorgalmasan el szokták olvasni a párt programokat, ezt is átböngésztem. Könnyű olvasni, hiszen a megoldandó probléma felvázolásával kezdik, majd a megoldást vázolják. Vannak benne program mondatok, van benne tartalom és sok szép színes kép is. Kicsit mintha katalógust látnánk.

Lássuk tehát az EU-s programmondataikat:

Egyedül nem megy. Olyan Európában akarunk élni, amely megóvja a szociális vívmányait, a globalizáció körülményei között is.

Nem vagy-vagy, hanem is. Olyan Európában akarunk élni, ahol a közösségek és a kúltúrák fontosabbak, mint az országhatárok.

Mi, Európaiak. Olyan Európában akarunk élni, ahol mindannyian hozzászólhatunk közös ügyeinkhez.

Európa holnap. Olyan Európában akarunk élni, ahol a környezet és az egészség védelme nem ismer határokat.

Lehet más a világ, igazságos, demokratikus, fenntartható világban akarunk élni.

Szép álmot rajzolnak a mondatok, ugye?

Érdekes a megoldásuk az Unió demokratikus deficitjére. Erősíteni akarják a Parlament szerepét, azzal, hogy kiterjesztik az együttdöntés eljárását, megnövelik az EP kezdeményezési jogát a jogalkotásban. Emellett, és ez az igazán érdekes, közös európai pártlistákon, egységes európai választójog alapján, európai választókörzetekben akarják az EP képviselőket megválasztani. A technikai megvalósítását most nem firtatom, mert ugye egy pártprogram nem erről szól.

A probléma szerintük az, hogy az EU „fejlődése során messze került polgáraitól átláthatatlanná vált és nehezen ellenőrizhetővé”. Erre kínálják megoldásként a Parlament és Bizottság megerősítését, bár eme utóbbinak mikéntjéről sokat nem szólnak. Végigolvasva a Demokratikus Európa alfejezetüket, az az érzésem, mintha egy európai embert akarnának építeni, hiszen a választási rendszeren túl Európai nyilvánosságot és médiahálózatot is szeretnének.

Azt nem fogalmazzák meg, mi is Európa, de a jövő Európájának elemeit megtalálhatjuk: szociális, szolidáris, multikulturális, demokratikus, európai emberre alapuló.

Egy programnak egy közös álmot is kell kínálnia. Ők most mutatnak egyet. Kissé reklám ízű, de profin elkészített. Az akivel én találkoztam láthatóan hitt is a megfogalmazott alapértékeikben, alapmondataikban. Vitatni sok helyen lehet a dokumentumaikat.

Tudatosan építkeznek. A kérdés „csak” az: ha bekerülnek a politikába, meg tudnak maradni olyannak, amilyennek a programukban felvázolják magukat? Valóban képesek mások lenni, mint a jelenlegi politikai osztály Magyarországon? Vagy bekerülve a mókuskerékbe, az őket is felőrli.

and the various selections on the left
snooki weight loss Brown Shoe Company Reports Net Sales Of

Pont egy hete vagyok itthon, Kolozsváron, s most kezdek kicsit feleszmélni. Öt hét után éppen egyetem kezdésre értem haza, megnyitók, gyűlések, előadások és szemináriumok követték viharos gyorsasággal egymást. A többi tennivalóról nem is beszélve… S mire magamhoz tértem, a gazdasági válság visszavitte a „külkereskedelmi minisztert” a Bizottságtól az angol kormányba. Akkor, amikor a Parlamentben járt, megkérdezték tőle, nem gondolja azt, hogy az amerikai elnökválasztási procedúra, megakadályozza azt, hogy még az idén aláírják a tárgyalásban lévő WTO szerződéseket. Az is felmerült, hogy egy új amerikai államfő sem oldja meg a helyzetet, hiszen kormány is kellene, a téma egy nehéz téma, ezt az eljövendő amerikai kereskedelmi miniszter lassan tudja átvenni, mire átveszi az EP ég választási lázban, esetleg új Bizottság lesz. A folyamatokat nézve, könnyen megtörténhetik, a gazdasági-pénzügyi válság, ha nem is okafogyottá teszi, de háttérbe szorítja a WTO-s tárgyalásokat, megegyezéseket.

Amióta hazajöttem foglalkoztat, az amit jobban még nem tudok megfogalmazni, mint az érdekek követése, a személyes szimpátiák figyelembe nem vételével. Az egyik következtetésem a Parlamentben eltöltött idő után a következő lett: aki igazán sikeres akar lenni az EP-s munkában túl kell lépjen a szeretem nem szeretem a tárgyalópartneremet állapoton. Azaz, ha egy angollal, franciával, némettel, hollanddal, szocialistával, néppártival, liberálissal együtt tudok működni egy adott témában, akkor nem számít a nemzetisége, vagy politikai hovatartozása. Ha az X ügy mindannyiunk érdeke, akkor együtt támogatjuk. Ami persze nem azt jelenti, hogy a következő vitában, egy másik kérdésben, nem megyünk ölre egymással. Ha a Parlamenten belüli folyamatokat nézzük ez legalább három dolgot jelent. Egyrészt, a képviselőnek kell legyen egy elképzelése arról, a választóinak melyek az érdekei. Másrészt, a nemzeti delegációban a munkamegosztás kulcsfontosságú lesz. Nem érthet mindenki mindenhez, ezért a megfelelő képviselőket kell kijelölni az egyes ügyek figyelemmel követésére. A kijelölt emberek pedig alaposan utána járva a témának, javaslatokat kell tegyenek a szavazás milyenségére. Módszertanilag, ez a két pont ugyanolyan mintha nemzeti parlamentekben lennénk. Harmadrészt, figyelemmel kell követni és részt kell venni a frakció munkájában, hiszen ezeket az érdekeket is be kell csatornázni majd a szavazás milyenségébe.

Visszatérve Mandelson eltávozására, talán visszahozhatnánk Pascal Lamyt, a WTO éléről. A jó szakemberekre igazán szükségünk van mostanság.

428 is affordable for most addicts and worthwhile to invest
christina aguilera weight loss New fashion knit spring tops at Cato for only

Azok, akik projektekkel, stratégiákkal is foglalkozunk, értékelni is szoktunk. Most már lassacskán lejárt a gyakornoki időm, haza kell menni, átadni valamit abból, amit itt tanultam. De értékelni is kell. Lássuk, így első nekifutásra, mivel találkoztam ebben az öt hétben. Úgy jöttem ide, mind aki tanította az Uniós intézményeket, politikákat, látott már EU-s tárgyalásokat, minisztériumban is dolgozott, politikában is benne volt. Ezek csak azért fontosak, mert a kiinduló helyzetünk nagyban meghatározza mozgásterünket és majd értékelésünket is. Mindezek mellett megvolt a kialakult véleményem arról, hogy gyakorlatilag mit csinál az Európai Parlament, mekkora egy európai parlamenti képviselő, szerződésekből és parlamenti házszabályzatból származó mozgástere. Szóval mit is találtam itt?

1. néhány jó barátot. Nem most ismertem meg őket, de jó volt látni, megtapasztalni a barátságok nem ország függőek. A kilátás a lakásból pedig gyönyörű. Köszönöm.

2. néhány olyan szakértőt, asszisztenst, munkatársat, akivel jókat, hasznosakat lehetett beszélgetni az Unióról, jövőjéről, az erdélyi magyarság helyzetéről, az egyetemről.

3. néhány fura embert, akik szakmailag vitathatatlanul jók, de kissé lekezelők. Az itteni munkában, azoknál akik sikeresek akarnak lenni nem az számít, hogy mennyire kedvelem vagy nem az előttem állót, hanem az, hogy az adott ügyben tudunk vagy nem koalíciót kötni. Lehet, hogy nem szeretlek, de ha érdekeink egyeznek a fokhagyma szabályozása tekintetében, akkor megegyezünk, de a birsalma esetében már egymás ellen szavazunk.

4. a parlament, a parlament-bizottság-tanács hármas nagyon másképp működik, mint egy parlament-kormány-elnök hármas. Egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi fogalom rendszerünk képes jól visszaadni ezeknek a működését.

5. az idő fontossága. Az Uniós intézményrendszer egy olyan rendszer, amely nagyon leszabályozott, viszonylag lassan működik, hirtelen, a semmiből nem igazán lesznek sikerek.

6. a szakmaiság az egyik kulcs. A parlamentben is, de nemcsak, nem igazán azok a sikeresek akik klasszikus, egyszemélyes politikusok. Hanem azoknak van nagyobb esélye, akik értenek az elvállalt témákhoz, akiknek csapata van Brüsszelben, és itthon, akik mozgatni tudják a hálózatukat. Ennek megtanulásához pedig idő kell.

7. egy jó kérdést: hol is élnek azok, akik itt Brüsszelben dolgoznak? Az ahol laknak nem jelenti, hogy ott is élnek. Azok, akik már harminc éve csak a rendszerben dolgoznak, azok vajon tudják még, hogy milyen a valós világ? A bezárkózó elit, bürokrácia, eurokrácia – nevezzük, ahogy éppen tetszik – elveszíti az álmodás képességét, és azok megértését is akikért elvileg dolgoznak.

8. azt a lehetőséget, hogy az itteni tevékenységek befolyásolják az otthoni folyamatokat. De azt is, hogy otthoni, régen még belpolitikainak nevezett témákat, fel lehet hozni, Uniós belpolitikai szintre.

9. annak a meggyőződését, hogy nekünk erdélyi magyar közösségnek, de nemcsak, szükségünk van egy külpolitikai stratégiára.

within a in fashion as we speak
snooki weight loss with Australian It Girl Lara Bingle